Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár


Dombóvár - vártörténet

A dunántúli Kapos folyó mocsaras völgyében, egy magaslaton emelkedett évszázadokon keresztül a környékbeli lakosság felett hatalommal bíró földesúri famíliának szállást nyújtó erősség. Aki napjainkban e történelmi helyszínre látogat, azt a bokrokkal-ligetekkel szabdalt területen alig néhány falcsonk emlékezteti a dicső régmúltra. A régészeti feltárások megkezdéséig ezért csak a megsárgult pergamenek sorait böngészve juthatunk közelebb Dombóvár történetéhez.

Legkorábbi épületeit valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítési korszakban emelhették. Első - napjainkig fennmaradt - említése 1326-ból való, amikor Károly Róbert a Csák nemzetség hozzá hűséges tagjainak bakonyi váruradalmaiért cserébe Dombó és Nyék várbirtokait adományozta. A földesurak ezután - új szállásukról - magukat `Dombai` családnak nevezték, uralmuk több évszázadon át tartott. Közülük került ki Tolna vármegye több alispánja, majd főispánja, míg Pál egészen a királyi lovászmester méltóságáig jutott.

A nemesi família fénykorát a mohácsi csata előtti időszak jelentette, a korabeli források szerint 1520-ban jelentős mértékű építési munkálatokat végeztettek el erődített rezidenciájukon, az akkori időszakban közkedvelt reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint. Egy későbbi feljegyzésben részletesen ismertetik Dombóvárt, melyet, mint szabályos téglalap alapú erődítményt jellemeznek, vaskos kaputoronnyal tagolva.

A magas kőfalak tetején védőfolyosó húzódott, ahol a várbeli fegyveresek sorakozhattak fel támadás esetén. Az északi és déli oldalon alápincézett, emeletes lakószárnyak húzódtak. A gondos krónikás feljegyezte azt is, hogy harminc ajtót és hatvankét ablaknyílást talált, mind cifrán kifaragott kőből.

A 16. század közepén az Oszmán Birodalom csapatai betelepedtek a tolnai várakba, így Dombóvár tornyára is felkerült a félholdas zászló.  Visszafoglalására csak 1686 őszén került sor, amikor a szövetséges seregek egyetlen lendülettel törtek délre a Dunántúlon. A várat súlyosan károsító erős ágyúzás után feladta a török védősereg. Ezután egy ideig még katonai objektumnak számított, délvidéki szerb katonák szolgáltak benne.

Végső pusztulása 1750-ben következett be, amikor Esterházy herceg utasítására lebontották, hogy uradalmi magtárat húzzanak fel köveiből. Így tűnt el végleg az egykoron nevezetes Dombai család vára, melynek föld alatt rejtőző alapjait csak régészeti kutatással lehetne napvilágra hozni. Érdemes megjegyezni még, hogy közelében egy másik középkori vár is létezett, ezért lehetséges, hogy időben követte egymást a két erődítmény.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról