Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár



Sámsonháza - Fejérkő - vártörténet

A Zagyva völgyét nyugati irányból szegélyező cserháti dombok között megbújó Sámsonháza évszázadokkal ezelőtt romba dőlt várát napjainkban tárják fel a régészek. A romok a községtől északra emelkedő dombtetőn állnak, és mintegy félórás könnyű gyaloglással közelíthetőek meg.

Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a vidék egy előkelő család magánbirtokához tartozott, akik közül valószínűleg a Sámson nevezetű emeltette az első erődítést. Ez az eddig végzett feltárások szerint egy vesszőfonatos és agyagtapasztásos falú lakóépületből állt, amit körben cölöpgerendákból rótt védőfal oltalmazott.

Valamikor a 14. század elején ennek helyén jelentős építkezések kezdődtek, amelynek során a régit lebontva, egy teljes mértékben kőből falazott várat formáltak meg. A meszes habarcsú fehér kőről kapta nevét az új földesúri szállás, messziről hirdetve a nemesi família hatalmát.

A várba a mély szárazárkot átívelő felvonóhídon keresztül vezetett az út. Innen a csigavonalban kanyarodó falszoroson át egy újabb kapuig haladhattak tovább az érkezők. A szabálytalan ellipszis alakú belsővár északi részén állt az emeletes palotaszárny, ennek elpusztult járószintjeire az egykori fagerendák üregei utalnak. A várbeliek és jószágaik ivóvíz-szükségletét a több méter átmérőjű, sziklába vésett ciszterna biztosította. Az ilyen üregek mindig fontos tárgyi emlékekkel szolgálnak a régmúlt búvárainak, mivel a vízbe esett tárgyak napjainkig megőrződtek. Így történt ez Fejérkő várának esetében is, hiszen a feltárás során ágyúgolyót és különböző cserépedényeket találtak a vízgyűjtő mélyén.

Pusztulásának részletei nem ismeretesek, de egy 1409-es oklevélben, már, mint sorsára hagyott "pusztavár" szerepel. Valószínűleg egy tűzvészben rongálódhatott meg annyira, hogy nem tartották érdemesnek helyreállítani. A kutatás azonban felszínre hozta a várrom utóéletét is.

A 15. század közepén a Felvidék nagy részét megszállva tartó cseh huszita fegyveresek vették be magukat falai közé, innen rabolva a környék lakosságát. Erről egy I. Ulászló király idejéből származó ezüstdénár vall. Végül Mátyás király több hadjáratban legyőzte a harcedzett cseh zsoldosokat, és kiűzte őket fejérkői bázisukról is. Ennek maradványait a következő évszázadok időjárása - párosulva a nagyarányú bontásokkal - oly mértékben megfogyatkoztatta, hogy megóvására az utolsó pillanatban került sor.

A régészeti feltárást kísérve a helybeli lakosok a Sámsonvár - Múltunk megismerése alapítvány anyagi támogatásával igyekeznek a csodálatos természeti tájban emelkedő várromból vonzó kirándulóhelyet kialakítani.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról