Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Magyaregregy - Márévár - vártörténet

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét.

A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Márévár erősségének keletkezését. A XIV. század elején az Árpád-házi uralkodók férfiágon való kihalása után, valószínűleg megszállták a rettegett Kőszegi nemzetség fegyveresei, tőlük csak 1313-ban tudták visszavenni Anjou Károly király csapatai. Akkori várnagya, Bogár István valószínűleg kardcsapás nélkül behódolt a megjelenő királyi csapatoknak, mert az uralkodó a továbbiakban is meghagyta tisztségében, sőt három esztendő múltán örökadományba kapta az egész váruradalmat. A magát „Máréinak” nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday família tulajdonába jutott át a vár. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján lévő szerb származású Bakics Pál szerezte meg, aki az 1530-as években a reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően alakíttatta át lakóépületeit. A hadászati elveknek megfelelő átépítésére nem volt elegendő pénze urának, így csak egy kisebb méretű rondellával bővítették ki védőműveit, az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá tudták venni a helyőrség tagjai a meredek hegyoldalon rohamra készülő ellenséget. A közeli Pécs városának 1543-as török kézre jutása után azonban kardcsapás nélkül került a vár is az ő fennhatóságuk alá, ezt követően csak kis létszámú katonaságot (72 fő) helyeztek el benne. Mivel a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, katonai jelentőségét lassan elvesztette, bár még a megszállók egy nagyobb palánkvárral is megerődítették, amit három toronnyal tagoltak.

Pécs visszafoglalása után került ismét keresztény kézre a már igen romos kővár, amit az 1960-as években régészeti úton feltártak és részben restauráltak, hogy boltíves palotatermében vártörténeti kiállítás fogadhassa az érdeklődőket.

 



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról