Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Eger - vártörténet

Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első egyházmegyék egyikét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott.

Az Árpád-házi uralkodók idejében az egri püspök menedékvárát a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye jelentette, amit a tatárjáráskor romboltak le. Az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára vették körbe erős kőfalakkal a jelenlegi egri Várhegyet, melyet a XIV. századi krónikákban Szent János evangélista várának írtak le.
 
A Felvidéket uralmuk alatt tartó cseh husziták elleni védekezésül az Al-Magyar domb felőli oldalon alakították ki a nagyméretű külsővárat, ami a védelmi rendszer első vonalát jelentette. A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak.

Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy minél jobban megerősítse a végvárat a várható török támadás ellen, mind a helyőrség, mind a hadieszközök számának emelésével. Ali és Ahmed pasák egyesített hadai 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de Bornemissza Gergely irányításával rendre elhárították próbálkozásaikat. Végül a török hadvezetés a hosszú heteken át zajló ostrom után, nagy veszteségeket szenvedve, kénytelen volt elvonulni. Az évtizedekig tartó átépítések után már jóval korszerűbb erődítmény várta Mohamed szultán csapatait 1596-ban, de a többnemzetiségű helyőrség gyávasága folytán, rövid viadal után a törökök kezére került a vár. A hódoltság majd száz esztendeig tartott, a vár visszavételére csak 1687-ben, hosszas, kiéheztető blokád után került sor. 1701-ben a császári haditanács felrobbanttatta a feleslegessé vált külsővár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belsővár kapott kisebb szerepet.
 
Aztán lassan hanyatlásnak indult a régi dicsőség színtere, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak az 1960-as években kezdődött el. Az utóbbi időben egyre több részletét állítják helyre az egri várnak, amit a régmúlt idők históriájára kíváncsi érdeklődők ezrei tekinthetnek meg.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról