Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár



Egervár - vártörténet

A Zalaegerszeg és Vasvár közt fekvő mintegy ezerfős település és a tőle keletre futó vasútvonal közt már messziről láthatóan kiemelkedik az egervári várkastély tömbje.

A minden bizonnyal a 13. századi országos várépítési láz során épült korai erősség pusztulása az 1300-as évek elejére tehető. A területet az interregnum idején hatalmába kerítő Kőszegiek ellen vonuló Károly Róbert hadai ostrommal tudták csak az uralkodói hatalmat érvényesíteni és a várat elfoglalni.

A fennmaradt írásos emlékek sokáig várhelyként (castrum loci) említették, majd 1476-ban a több magas tisztség viselő Egervári László engedélyt kapott Mátyás királytól az erődítmény újjáépítésére. A négyzet alakú castellum kőfalait a mocsári talajba süllyesztett, egymás mellé vert facölöpökre alapozták és húzták fel.

Egervári László halálát követően az 1520-as években a Kanizsaiak szerezték meg az uradalmat, majd a Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén Nádasdy Tamás lett a környék ura. A nádorispán a castellumot testvérének Kristófnak adta tovább, aki az 1560-as években reneszánsz stílusú főúri rezidenciává építtette át, annak jellemző szabályosságával, stílusjegyeivel. A négy saroktornyos, minden oldalról zárt épületegyüttest palánkvár vette körül, amelyben gyalogos és lovas katonák állomásoztak.

Egervár fontossága Kanizsa eleste után nőtt meg és katonai jelentőségét a törökök kiűzéséig megtartotta. Az utolsó hadi cselekmények 1706-ban játszódtak le közelében. Heister császári tábornok csapatainak egy része a nem messze elszenvedett vereség után a falak közé húzódott, majd szabad elvonulás fejében megadták magukat a győztes kurucoknak.

Azért, hogy mentesüljön a feleslegessé vált véghelyek lerombolására adott uralkodói parancs alól, 1712-ben Széchenyi Zsigmond elbonttatta az északi szárnyat, és az így U alakúvá vált épületegyüttest várkastéllyá alakíttatta át. A 18-19. század fordulójától kezdődően azonban a kastély pusztulásnak indult, ezt a folyamatot a mocsár lecsapolása és az ebből eredő talajsüllyedés is elősegítette.

A második világháború után az 1960-as években került sor a már-már végveszélyben lévő egervári várkastély műemlékvédelmi helyreállítására. Jelenleg turistaszálló működik falai közt, ahol a kiállítótermen kívül nyaranta színpadi előadások is megtekinthetők.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról